A minap összefutottam egy gimnáziumi osztálytársammal. Körülbelül az öt éves érettségi találkozó óta (ami nem tegnap volt) nem láttuk egymást. Nagyon megörültünk egymásnak, hiszen jóban voltunk a gimis évek alatt, csak az élet másfelé sodort minket. Miután konstatáltuk, hogy rajtunk nem fog az idő vasfoga, érdeklődött, mivel foglalkozom mostanában. Látta a facebook-on, hogy lelkesen osztok meg lélekemelő tartalmakat egy Menthai nevű oldalon, de el nem tudta képzelni, mi is ez pontosan. Próbáltam neki nagy vonalakban vázolni az Anker köz és a Bajcsy sarkán a mentálhigiéné mibenlétét.
Szó szerint ugye a mentálhigiéné lelki egészséget jelent, de mit csinál egy mentálhigiénés szakember?
A mentálhigiénés szakember munkája talán leginkább a pszichológiai prevenció körébe tartozik. Azokra a belső folyamatokra fókuszál, amelyek a pozitív életérzés kialakulását és megtartását segítik. Sokféle élethelyzet van, ami segítség nélkül maradandó lelki sérülést okozhat. Az élet stresszes állomásain segít egészségesen átjutni.
A következő kérdésére már korábbi hasonló beszélgetéseimből számítottam:
„Akkor kiknek, és milyen problémákban tudsz segíteni?”
Életkortól és nemtől függetlenül igyekszem segíteni azoknak, akiknek önértékelési-önbizalom vagy önismereti problémájuk van, nem találnak kiutat párkapcsolati problémájukból vagy gyászukból, úgy érzik, hogy nem tudnak hatékonyan kommunikálni kapcsolataikban, stresszesek a mindennapokban. Illetve 12 évnyi gyerekekkel és tinédzserekkel való foglalkozás után mindenféle kamasz-panasszal, iskolai, tanulási és koncentrációs zavarokkal, pályaorientációs gondokkal fordulhat hozzám kis- és nagykorú egyaránt. Tehát nem csak a problémás kamasz kereshet, hanem a szülője is, mert lehet, hogy neki van szüksége értő fülekre…
„Akkor Te hasonló vagy egy pszichológushoz?”
Igen, csak én nem állítok fel diagnózist, illetve gyógyszert sem írok fel, mint a pszichiáter. Viszont ha olyan problémát észlelek, ami pszichoterápiás vagy orvosi kezelést igényel, akkor a kliensemet továbbirányítom az adott szakemberhez.
Heves bólogatásából azt érzékeltem, hogy kapizsgálja már a 3 szakember közti különbséget.
„Úgy érzem, sok embernek lenne szüksége Hozzád hasonló szakemberekre, nem? Csak Magyarországon még nincsenek tisztában azzal, hogy nem kell feltétlen pszichológushoz fordulni.”
Megtisztelőnek tartottam a véleményét, és valóban, Magyarországon még gyerekcipőben jár a mentálhigiénés segítő szakember köztudottsága.
„Te jó ég! Már fél órája itt álldogálunk? Mindjárt elkések! Na de kezdem érteni, miért lehet Veled olyan könnyen beszélgetni!”
Azon kaptuk magunkat, hogy meglehetősen elment az idő… Akár be is ülhettünk volna egy kávéra valahova ennyi idő alatt. Gyorsan névjegyet cseréltünk, és megbeszéltük, hogy a folytatással most már nem várunk annyi időt, mint ami mostanáig eltelt… 🙂 És talán iszunk egy kávét is legközelebb 🙂 !
