menthai

Reményteli várakozás

Az ADVENT eljövetelt, megérkezést jelent. A reményteli várakozás, a lelki készülődés ideje. Mindenki készül valamire ebben az időszakban. A keresztények Jézus születésére. A közös azonban , hogy mindegyikünk szeretne ünneplőbe öltözni Karácsonyra. De ha csak külsőleg tesszük, akkor idegesen, fáradtan, zaklatottan zuhanunk majd rá az ünnepi asztalra. Hogyan tudod elcsendesedve, békésen, lelki harmóniában megélni ezt az időszakot? Ehhez ajánlom az alábbi tippeket, melyekkel kitisztíthatod az ünneplő ruhádat 🙂 :

advent.jpg

1. Panaszkodás. Ez az egyik legelterjedtebb emberi szokás. És egyben ez az egyik legárulkodóbb jele annak, hogy felelősségvállalás és konkrét cselekvés helyett másban keressük a hibát, egyszerűen a körülményeink áldozatává válunk. Te szívesen vagy a körülményeid áldozata? Megoldás: szívd fel magadat, és vedd a kezedbe a sorsod irányítását!

2. Pletykálkodás. Egy másik szintén gyakori rossz szokás. Mit jelent a számodra a pletyka? Miért pletykálkodsz? Nem azért, hogy ezzel tereld el saját magadról a figyelmet? Megoldás: másokról való puszta feltételezések helyett objektív információkat keress. Baj esetén kibeszélés helyett mutass együttérzést.

3. Halogatás. A fontos dolgok halogatása végül mindig intenzív szorongáshoz vezet (pl. nem veszed fel a telefont). Ha tudod, hogy meg kellene csinálni egy feladatot, de eddig még nem vágtál bele, akkor csináld meg most. Miért tologatnád magad előtt? Megoldás: Vegyél egy mély lélegzetet, és tedd, amit tenned kell!

4. Szüntelenül csak a munka. Akár a te munkád a legfontosabb a világon, akár nem, mindenkinek szüksége van pihenésre. A hivatás az élet része, de pihenj néha, ne félj attól, hogy ha nem dolgozol, nem fogják látni, hogy létezel! Keresd meg a benned szunnyadó taoistát és adj választ erre a kérdésre: ”Az életem végén azt fogom jobban sajnálni, hogy nem dolgoztam még többet, vagy azt, hogy nem töltöttem több időt a szeretteim és a barátaim körében?” Megoldás: Lazíts, iktass be heti egy pihenőnapot, amikor csak a családoddal foglalkozol.

5. Felesleges kiadások. Azt hiszem, ehhez nem kell túl sok magyarázat. Az időnk nagy részét olyan dolgok vásárlására (vagy vásárlásra szükséges pénz előteremtésére) fordítjuk, amelyek azon kívül, hogy az önérzetünket növelik, semmi másra nem jók. Ne feledd, hogy mindenféle plusz tárgyak nélkül is teljes személyiség és egyéniség vagy, nincs szükséged felesleges kiegészítőkre. Megoldás: fogadd el, hogy nem a tárgyak tesznek azzá, aki vagy.

6. Azon aggódni, hogy mit gondolnak mások. Talán meglepő ezt hallani, de az idő nagy részében az égvilágon senki semmit nem gondol rólad. Ezt most ne vedd rossz néven, egyszerűen csak a többiek is pont azzal vannak elfoglalva, hogy te éppen mit gondolsz róluk. “Amit szerinted mások gondolnak rólad, azt valójában te gondolod magadról.” Megoldás: vonatkoztass el attól, hogy éppen mások mit is gondolnak rólad. Ez egy csomó mentális energiát megspórol.

7. Perfekcionizmus és önbizalomhiány. A tökéletesség bűvöletében élni valójában állandó félelmet jelent. Ha maximalista vagy, akkor szinte állandóan kétségbe vagy esve, és mindent és mindenkit meg akarsz javítani. Ha mindig a hibákat keresed, majd javítasz rajtuk, aztán megint hibát keresel, amit javítani lehet, akkor romboló és szükségtelen ciklusokba kergeted magadat. Ha a hiányosságokat keresed, az elméd is a negatív dolgokkal kezd el azonosulni. Megoldás: próbálj meg a pozitív dolgokra fókuszálni: nem kell mindent tökéletessé tenni! (Nem is lehet.)

8. Rágódni a múlton, aggódni a jövőn. Ó, igen, ezek a legalattomosabb szokások. A félelem nagyon szereti ezeket a szokásokat, mert így állandó terrort tarthat az elmédben. Rettegsz, hogy a jövőben megismételed a múlt hibáit. Ha a múlt és a jövő között őrlődsz, soha nem leszel a jelenben. Márpedig mindened, amid van, az csak a jelen pillanatában van. Hogy szeretnéd a jelent tölteni? Megoldás: a múlt hibáira úgy tekints, mint bölcs oktatómesterekre, amelyek alapján okos döntéseket hozhatsz a jelenben.

 

(forrás: tudnodkell.info , Pinterest)

 

 

Zamatos kávészem vagyok

Többször fordulnak hozzám azzal, hogy tanácstalanok, nem tudják, merre menjenek az életben. Fáradtak, kimerültek, elkeseredettek, szélmalomharcnak látják már a mindennapokat. Azon a ponton tartanak sokszor, hogy feladják, elég volt… Erre az érzésre szoktam enyhítő “gyógyírként” elmesélni ezt a történetet is:

 

A KÁVÉSZEMEK TÖRTÉNETE

Egy leány panaszkodott az édesapjának, hogy rosszul mennek a dolgai. Belefáradt az állandó eredménytelen harcba. Nem tudta, hogyan menjen tovább az életében, mert kimerültnek érezte magát. Úgy tűnt számára, hogy valahányszor megold egy problémát, mindig új probléma jelenik meg életében.
Édesapja szakács volt. Kézen fogta őt és elvitte a munkahelyére.

szakácsok.jpg

 Fogott három fazekat és vizet forralt bennük. Amikor forrni kezdett bennük a víz, az egyikbe sárgarépát, a másik fazékba tojást és a harmadikba kávészemeket rakott. Miközben fõttek ezek a dolgok a fazekakban, egyetlen szót sem szólt, csupán rámosolygott a leányára. 

A lány türelmetlenül várakozott, magában azt kérdezve, vajon mit akar tenni az édesapja. 20 perc elteltével, apja eloltotta a tüzet, majd egy tálba rakta a tojásokat, egy tányérba a sárgarépát és kitöltötte a kávét egy csészébe.

 

 Ezután megkérdezte lányától: -Kedvesem, mit látsz itt?

-Tojást, sárgarépát és kávét – válaszolta ő.
Ekkor arra biztatta, hogy tapinsta meg a sárgarépát. A lány megtapintotta és érezte, hogy puha. Ekkor arra kérte, hogy hántsa le a tojás héját és a lány, érezte, hogy a tojás nagyon kemény. Ekkor arra kérte őt, hogy kóstolja meg a kávét. A lány nevetve kortyintott az illatos nedűből, majd megkérdezte:
-Mit jelentenek mindezek, apám?

szakács-kávé.jpg

Az édesapja elmagyarázta ekkor neki, hogy mind a három elemet ugyanolyan körülmények közé helyezték: forró vízbe.

Csakhogy mindhárom elem különbözőképpen reagált erre:
A sárgarépa megpuhult és törékennyé vált.
A tojások erõsen megkeményedtek.
Ellenben a kávé, megváltoztatta a vizet.

 

 

 Mit gondolsz, te melyikhez hasonlítasz ezek közül? – kérdezte lányától az apa.

Amikor a mostoha körülmények kopognak ajtódon, te hogyan válaszolsz erre?
Egy látszólag kemény sárgarépa vagy-e, akit megérint a fájdalom és elveszíti keménységét?
A tojáshoz hasonlítasz, aki képlékeny szívvel és folyékony szellemmel indul, azonban egy kegyetlen esemény után, keménnyé és rugalmatlanná válik? Te kívül ugyanolyan maradtál, azonban belül megkeseredett a szíved?
Vagy, egy kávészem vagy? A kávé megváltoztatja a forró vizet, a neki fájdalmat okozó elemet.
Amikor a víz eljut a maximális forráspontra, a kávé kiengedi legjobb aromáját és zamatát.

 


kávé 2.jpgTe melyik vagy? 🙂 Legyél az a kávészem, amelyből zamatos nedű lesz akkor is, ha kellemetlen környezeti hatások érik…Ha szeretetet, aromát, zamatot adsz másoknak, hidd el, Te is azt fogod visszakapni! Ha ezt most még nem érzed, akkor ez azt jelenti, hogy nem jutottál el a maximális forráspontra. Lehet, hogy instant verzióval próbálkozol…az nem valódi kávé, az pótkávé! Az érzelmeket nem lehet behelyettesíteni a modern technika csodáival, kapszulákkal, párnákkal vagy granulátumokkal! Az igazi kávé is akkor a legfinomabb -az olaszok szerint is- , amikor lassú tűzön, időt adva az ízeknek, hagyjuk csordogálni a kotyogóból! 🙂

 

 

 

 

 

 

 

(képek: Pinterest)

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!