2015. számmisztikailag 8-as év. A kínai horoszkóp szerint a Kecske éve lesz. Mindegyik megközelítés csupa-csupa jóságról, kedvező változásokról, előrejelzésekről szól. Valami nagy boldogság kezdete… De mennyire múlik ez valójában a horoszkópokon, csillagállásokon, vagy inkább saját magunkon… ?!
Én tudatosan számot vetettem 2014. december 31-én az elmúlt évvel. Hálát adtam mindenért (valóban mindenért!!), amit kaptam, és elhatároztam, hogy a régi dolgokat helyükre téve lépek át az újévbe. Semmi nagy fogadalom. A dohányzásról 6 és fél éve leszoktam, súlyproblémáim nincsenek -szerencsére. Maradt „mindössze” annyi, hogy az ITT ÉS MOST! –ban élek. Ez nem egyenlő a Carpe diem! –mel, mert nem felelőtlenül habzsolás, hanem egyszerűen a pillanat varázsának megélése. A múltat lezárni, a jövőbe nézni, de a jelenben élni.
Azonban ez nem mindig megy olyan simán…
Nagyon könnyen elsodorhatnak a mindennapok, a környezet „jószándékú” megjegyzései. Nehéz tartani magunkat ahhoz az elhatározásunkhoz, amit magunknak tettünk. Hogy miért? Mert felmerül bennünk a kérdés: valóban megérdemlem én ezt? Valóban képes vagyok erre? Valóban élhetek úgy, hogy jól érzem magam a bőrömben? A környezet gyakran nem az önmegvalósítás irányába terel minket. A kétségek, félelmek a könnyebbik út.
Igen, sokkal nehezebb szembemenni a családdal, az anyóssal, a főnökkel, még akkor is, ha nincs igazuk. Inkább a jól megszokott és (látszólag) egyszerűbb, ami kevesebb energiát igényel. Beállni a sorba. Bólogatni. Elkerülni a konfrontálódást. És amikor valaki megkérdezi: boldog vagy? Akkor erre a kérdésre nem tudsz kapásból „igen”-nel válaszolni. A „nem” –et kimondani pedig túl ciki lenne. Akkor hogy is van ez? Hazudok? És ha igen, kinek? És miért? Mi történne akkor, ha kimondanám –legalább magamnak- az igazat?
Akár egyszer is lejátszottad ezt magadban? Néha banális választ kapnál…
Mert mi lehet a legrosszabb, ami történhet? Az, hogy végre olyan életet élsz, amiben Te döntesz, és amiben Te választasz? Ha ki sem próbálod, akkor nem tudod, mi történhet… Egy életünk van –legalábbis amire emlékszünk – és nekem nem mindegy, hogyan élem le. Választottam. Te is választhatsz…
Ezekről a lehetőségekről szoktam beszélni hallgatóimnak és ezeket a kérdéseket nekik is felteszem. De a választás és a döntés mindenkinek a sajátja.
A legutóbbi vizsga után többek között ezeket az üzenetet kaptam:
„Olyan megerősítéseket kaptam az óráidon, amit éreztem és tapasztaltam az életben, de a környezetemben lévő emberek lehurrogtak. Pl. Ne légy már ilyen gyerekes.51 éves vagyok nekem már ez nem illik.”
„Köszönöm az érdekes órákat, amiken repült az idő! A sok lelkesítő szót! Azt, hogy megtanulhattam másképp látni a világot és magamat! Sokat tanultam…”
„Nem lehet azt az érzést szavakba önteni, ami bennem kavarog… Majdnem sírva fakadtam, pedig sosem teszem. Úgy érzem az életem mentetted meg azzal a sok segítséggel, amit adtál nekem ahhoz, hogy végig tudjam csinálni ezt az iskolát, és hogy erőm legyen ahhoz, hogy megváltoztassam az életem. Kinyílt előttem a világ…”
Én pedig újabb megerősítést kaptam, hogy jól választottam. Köszönet és hála. Jó úton vagyok. És Te?
További rövidebb-hosszabb lélekbonbonokért és érdekességekért látogass el ide: https://www.facebook.com/menthai.hu