Az a rossz hírem, hogy ilyen esetben valószínűleg a Te készüléked nem működik jól… A kommunikációban ugye van egy adó és egy vevő. De egyáltalán nem mindegy, hogy az adó milyen formában adja a tartalmat. Ugyanis létezik Én-közlés, Te-közlés és Mi-közlés.
Thomas Gordon, amerikai pszichológus dolgozta ki ezt a mindennapokban is jól használható erőszakmentes kommunikációs modellt.
Az Én-közlésben szükségleteket és vágyakat fejezek ki, építő jelleggel. Nem bírálom, és nem minősítem a másikat, csak az adott helyzetet vagy viselkedést. Elmondom, amit szeretnék, vagy ami zavar engem, anélkül, hogy a konfliktust kerülném. Inkább a probléma okait definiálja ez a módszer, és olyan megoldásra ösztönöz, ami mindkét fél számára elfogadható. Nem érzi a vevő, hogy támadom és védekeznie kellene.
Az Én-közlés szerkezete:
A legfontosabb, hogy egyik formánál sem alkalmazunk minősítést.
Nézzünk egy konkrét példát, először Te- és Mi-közlésben, majd Én-közlésben:
„Számtalanszor elmondtam már, hogy vidd le a szemetet. Nem igaz, hogy erre sem vagy képes!” (Te-közlés)
„Nekünk nőknek már csak ilyen az életünk. Mi tudjuk, hogy a pasik ilyenek: képtelenek levinni a szemetet…pedig csak ezt az egy dolgot kérjük tőlük!” (Mi-közlés)
„Amikor fáradtan hazaérve látom, hogy tele van a szemetes, úgy érzem, nem vetted komolyan a kérésem. Rosszul esik nekem. Azt szeretném, hogy egy picit jobban figyelj oda arra, amit kérek. Boldog lennék, ha egyszer úgy jönnék haza, hogy levitted a szemetet!”
Azt gondolom, szembetűnő a különbség. Az Én-közlés nem fogalmaz meg indulatot, sértettséget, a másik fél értékelését, inkább megoldás-orientált kommunikációt kezdeményez.
Évek óta alkalmazom, hidd el, működik! Persze nem tudtam én sem azonnal így beszélni, de kellő kitartással és gyakorlással átállítottam a beszélőkémet erre.
Kipróbálod? Örülnék, ha megosztanád kommentben a tapasztalataidat! (ez is Én-közlés volt 🙂 )
További rövidebb-hosszabb lélekbonbonokért és érdekességekért látogass el ide: https://www.facebook.com/menthai.hu
