Az előző bejegyzésben a görög mitológia istennőit vetettem össze a mai nőtípusokkal, szerelmi téren.
Most akkor jöjjenek a nők után az isteni férfiak vs. mostani „pasik” :
Erósz:
Aphrodité és Arész fia, a szerelem istene. Zeusz már születésekor ki akarta iktatni, mivel látta, mennyi galibát fog okozni, de anyja elrejtette (a drága mama…) és oroszlánokra bízta az erdőben. Majd amikor felnőttként megjelent az Olümposzon, mindenki elámult, milyen szépséges férfiú. Szárnyakon repdesve lövöldözött nyilaival, szerelmet keltve vagy űzve, de minden isten életébe beleavatkozott. A nimfák gyermekei voltak a segítői, akik pedig a halandókkal tették ugyanezt.
Anyja akarata ellenére felesége a halandó (majd később istennő) Pszükhé lett, akivel sok szenvedés után találtak egymásra. Közös gyermekük Hedóné, aki a gyönyör istennője (biztos, mert szerelemgyermek volt 🙂 )
A jóképű ifjú titán bonvivánként éli az életét anyja védelmező szárnyai alatt. Jó szakmát választ, sikeres benne. A kedves anyuka valószínűleg el is rendezné kisfia szerelmi életét és választásait is, de a hálátlan gyerek másképp dönt (szerencsére). „Nem ilyet képzeltünk Neked..” –mondhatta a mutter. De ugye a szerelem az szerelem…és meg is lesz a gyümölcse, ha beteljesül 🙂
Apollón:
Zeusz és Létó fia, a fény, a költészet, a zene, a jóslás, az igazságosság és az íj istene, a tizenkét főisten egyike. Több jósdát is „üzemeltetett”, a leghíresebb Delphoi-ban volt. Ugye tudjuk róla, hogy első szerelme Daphné volt, aki más nyíllal találtatott el és menekült előle, majd babérfává változott. Második arája Küréné, akitől fia is született, Arisztaiosz.
Ő az a pasi, aki okos, jólelkű, romantikus, hősszerelmes típus, soha nem adja fel. Pofára esik, de feláll, és addig megy, amíg nem talál olyan nőt, akinek kell. De az is elképzelhető, hogy a belbecs mellett a külcsínnyel van bibi, ezért koptatják le mindig. Vagy esetleg túlzottan udvarlós, nyálasromantikus, és a “kemény”, emancipált, feminista “istennők” ezt nem bírják…
Zeusz:
Kronosz és Rheia fia, a viharok, a mennydörgés és villámlás istene, az istenek királya, a legfőbb isten. Mivel apja féltette hatalmát, így minden gyermekét lenyelte, de anyja őt titokban szülte meg, majd biztonságba helyezte, míg felnő. Felcseperedve bosszút állt testvérein, és két bátyjával együtt felosztották a világ uralmát. Övé lett az ég, helyét pedig az Olümposzon foglalta el. Egy jóslat azt mondta, hogy felesége fiút szül, aki ledönti hatalmáról, így lenyelte az asszonyt és nagy hódításba kezdett istennők és halandók körében. Több feleség és szerelmi kaland után ismét „rendes” asszonyra vágyott. Megtalálta nővérét, Hérát, akit az istenek királynőjévé avatott. Ugyan vérével továbbra sem bírt, és szeretői voltak, amit felesége sem nézett jó szemmel. Állandó cirkuszok és féltékenységi jelenetek jellemezték életüket. Könyörtelenül harcolt ellenfeleivel, és amikor már senkit sem tudott legyőzni, és az istenek is felháborodtak, Zeusz békés életmódra váltott.
Ő a magas pozícióban lévő, jó családból származó vezető, akinek a hatalom mindennél többet ér. Csajozik világba, és amikor már úgy gondolja, nem ártana családot alapítani, akkor feleségül vesz egy rendes, tisztességes lányt (ugyan rokon, de nem számít…). A vadászösztön azonban nem múlik el, és muszáj tovább hódítania, hiába balhézik otthon az asszony. Aztán amikor kezd összedőlni a jól felépített karrier és imídzs, akkor észbe kap, megváltozik és példás családfőként éli nyugdíjas éveit.
Hát kérem szépen, ahogy a fenti ábra is mutatja, a férfiak sem változtak sokat az évezredek során…
A következő bejegyzésben még némi érdekességet osztok meg a görög szerelmi mitológiából 😉
További rövidebb-hosszabb lélekbonbonokért látogass el ide: https://www.facebook.com/menthai.hu
(fotók: Pinterest)
További rövidebb-hosszabb lélekbonbonokért és érdekességekért látogass el ide: https://www.facebook.com/menthai.hu
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: