Nincs begubózás, nem vagy Te hernyó!!

Eldöntötted, hogy nem ülsz otthon. Nem várod, hogy becsöngessen a szerelem. Ismerkedsz. Vagyis inkább nyitott szemmel jársz. Mindenhol. Legyen az az internet, vagy csak az a hely, ahova ebédelni vagy bevásárolni jársz. Kimozdulsz, nincs begubózás, nem vagy hernyó 🙂 Hanem inkább már pillangó…

És akkor egyszer csak találkozol azzal a valakivel, aki rendkívül szimpatikus. Úgy érzed, van közös hullámhossz, hang, meg minden. Meg is beszélitek, hogy szeretnétek még randizni a továbbiakban is. És ahogy az ilyenkor várható, keres is, meg Te is Őt, találkozgattok is.

Izgalmas időszak 🙂 De egyben pokoli is. Igen, az! Mert kezdenek szép lassan bekúszni az egó általi félelmek, melyek többnyire a múltból erednek.

„Fog keresni?” „Megbízható?” „Hihetek a szavának?” „Számít, hogy ki kit hányszor keres és ki kezdeményez?” „Lemondta a randit. Vajon tényleg azért, mert hulla fáradt, vagy esetleg nem akar látni?”

Izgalom van, de nem a pillangós fajta. A napok, amikor nem találkoztok, vánszorognak. Várakozással és reménykedéssel telnek. No meg telefon-nézegetéssel…Egész nap bolyongsz. Végzed a dolgod, de a gondolataid röpködnek. Úgy, mint valami szinusz-görbe, egyszer fent, egyszer lent. Már-már szédülsz…Elkezdesz elméleteket gyártani, mert okos vagy és sokat olvasol az interneten. És közben meg nem tudod évezni a napokat, mert remeg a gyomrod és parázol meg agyalsz.

Hagyj fel vele. Próbáld elengedni ezeket a szarságokat. Mert a múltad nem a jelened. A régi szerelmek nem a mostani. Más ember. Nincsenek ugyanolyan kapcsolatok. Ha ő az, akkor akárhányszor írsz neki, akkor is örülni fog. És igen, Veled akar lenni. És igen, mondd el neki, ha hiányzik és szívesen lennél vele. De fogadd el, hogy neki is van egy élete, vannak feladatai, amiket meg kell oldania. Persze, az is normális, hogy minden idődet Vele szeretnéd tölteni. És ha Ő is Veled, akkor az a tuti.

Nyilván ne legyen a végtelenségig mással elfoglalva, hanem szakítsatok egymásra is időt. Csak egy a nagyon fontos: kommunikáljatok, őszintén. Beszélj az érzéseidről, vágyaidról egész nyugodtan. Abból baj nem lehet. Csak ne hisztizz, mert az egy férfi sem bírja 🙂

Ha Te tisztában vagy magaddal és azzal, hogy csak azt kapod, amit Te is tudsz adni, akkor minden oké. Ha kétséged van, fel kell tenni a kérdést: TE vajon ideális társ vagy? Vagy csak Tőle várod, hogy az legyen?! 🙂

Biztos a sok tapasztalat, meg az életkor teszi, de én már olyan „nyuggeresen” nyomnám néha. Legyen biztonság, hétköznapok, megnyugvás, állandóság. Mert azt is jócskán meg lehet fűszerezni, fel lehet dobni ugyebár… 😉