Ezért a sütimért rajong az összes barátom

Nem vagyok gasztroblogger, és kicsi az esélye, hogy az leszek bármikor is. Viszont alkotni szeretek a konyhában. De mint mindent, ezt is érzelmi alapon teszem. Beleadok apait-anyait, megfűszerezem szeretettel, lelkesedéssel, odaadással, rajongással. És ihlet is kell…Ha nem tudom így tenni, akkor inkább rendelek vagy beülök valahova. Ja, és bonyolult se legyen, mert azt nem szeretem semmiben.

Szóval van pár nagy kedvencem, amit bármikor elkészítek. Ilyen ez a süti is, amit már a családom és a barátaim is kóstoltak. Utóbbiak miután először vittem a társaságba, külön kérték, hogy legközelebb is ezzel érkezzek. A pasiknak pedig külön bejött…úgy falták, hogy öröm volt nézni 🙂 . Seperc alatt elfogyott…A csajok persze a receptet kérték, hogy AZONNAL adjam oda 🙂 . Megkapták, ahogy most Ti is. És miután otthon ők is elkészítették, arról számoltak be, hogy “nem lehet neki ellenállni”, “már alig van belőle”, stb.

Bori levendulás sütije:

Így is kinézhetne, de még gyakorolnom kell…

1 bögre cukor (klasszikus bögre)

100 g vaj vagy margarin

szárított levendulavirág (~3-4 teáskanálnyi, de ki kell tapasztalni, hogy ne legyen szappanízű)

2 db tojás (az egyiket én banánnal szoktam helyettesíteni, még jobb íze lesz)

reszelt citromhéj

150 g natúr joghurt (vagy tejföl)

1,25 bögre finomliszt

0,25 teáskanál szódabikarbóna

1 csipet só

csokidarabok (lehet még mazsola, mogyoró, dió, mandula is, vagy-vagy alapon)

Egy nagy tálban a cukrot a vajjal keverd habosra. Tedd bele egyenként a tojásokat, a citromhéjat és az összemorzsolt levendulát. Majd keverd bele a joghurtot, és az előzőleg sóval, szódabikarbónával elkevert lisztet és a darabolt csokit.

Lisztezz és kenj ki egy sütőformát ( őzgerinc, koszorú- vagy kuglóf). Oszlasd el benne a masszát, majd előmelegített sütőben süsd kb. 60 percig, tűpróbáig.

Ha kihűlt, díszítheted cukor-vagy csokimázzal és levendulavirággal.

Az enyéimen van még mit javítani, de azért megmutatom Őket cukor- és csokimázzal is (több fotót nem tudtam készíteni, mert olyan gyorsan elfogyott…):