A héten koccanásos balesetünk volt az egyik testvéremmel. Ő vezetett. A kettővel előttünk lévő autó valamiért befékezett, az előttünk lévő autó még meg tudott állni, mi pedig a nagy fékezés ellenére belecsúsztunk. Elég tipikus eset…velem is előfordult már.
Kivéve, hogy testvérem kiszállva az autóból rosszul érezte magát. A fékezéstől előre-hátra rándult és beverte a fejét az ülés fejtámlájába. Orvos édesapám, aki épp a közelben volt, odaérkezve és megvizsgálva azt javasolta, hogy hívjunk mentőt…egy ilyennél nem lehet tudni…Ne este otthon legyen rosszul, mert nem vettük komolyan.
Az autóban keletkezett kár nem túl nagy, mert maximum 20-al haladtunk, viszont amiatt, hogy mentőt hívtam, ergo személyi sérülés történt, rendőrt is kellett hívni. Na szuper…
Kisvártatva mindenki megérkezett. A mentős srácok gerincsérülés megjelöléssel gallérba és vákuumos matracba burkolták tesómat. Szerencsére pont az a kórház volt a közelben ügyeletes, ahol édesapám 20 évig dolgozott, ismerős pálya…A rendőrök azonban nem engedték, hogy vele menjek, mivel engem fognak majd a közlekedésiek meghallgatni tanúként, majd amikor kiérnek. Az egész cécó lehet 2-3 óra is akár. Jesszus…
Közlekedésiek kiértek, méricskéltek, irkáltak, felvették a jegyzőkönyvet, majd bevonultak a sofőrhöz is a kórházba. Szegénykémmel minden rendőr megfújatott 1-1 szondát (persze 0.0), majd a papírmunka után közölték vele, hogy ez bizony szabálysértési eljárás lesz, személyi sérüléssel járó közúti baleset okozása miatt. Kb.3 hónap, mire lefut, és pénzbírság tuti lesz. Mellékesen megjegyezték, ha nem hívtunk volna mentőt, csak bebattyogunk valamelyik SZTK-ba, megúsztuk volna ezt a macerát. Tessséééék??? Amikor centikre sem tud mozdulni az útpadkáról, mert a feje baromira fáj, szédül és nem tudja, mikor hányja el magát, akkor szambázzak be vele gyalog (mert az autó motorját az ütközés letiltotta), na neeem…
Tesót megCT-zték, minden oké, csak az agya rázkódott meg kissé, 2 nap full ágynyugalom, mobil és tévé nuku, sok folyadék, plusz még akár 2 heti fejfájás is lehet…De legnagyobb örömére, mire végeztek a vizsgálatokkal, a teljes testvéri gárdája, édesapámmal és egy sógorral kiegészülve kísérte ki saját lábán. A családi összefogás az nagyon működik, majd egyszer erről is írok bővebben 🙂
Viszont az eset óta más szemmel figyelem a közlekedést. Látom, ahogy a követési távolságot betartva, elém furakodik egy (főleg) taxi, vagy egy jaszkarizós macskajancsi. Vagy amikor indexelés nélkül váltogatják a sávokat ész nélkül, mintha rallypályán lennének. Na, és ha ilyenkor befékez valaki, amikor éppen így nyomul be egy autó, akkor is én leszek a hibás, mert én vagyok leghátul és rongyolok bele?? Hogyan bizonyítom be, hogy „Biztos úr, én betartottam minden szabályt, a követési távolságot meg pláne…”?
Vagy amikor a szirénázó mentőautó jön, és nem tudsz mást tenni, csak befékezni tényleg hirtelen, hogy elengedd, mert ő valóban siet, és így csúszik rád valaki?
Nem beszélve arról, ha egy régebbi, főleg piros autóval mész (saját tapasztalat), zsigerből ingert éreznek sokan az előzésre, dudálásra, anyázásra. Akkor is, ha annyival megyek, amennyivel lehet…Bezzeg a bömös, bazinagy, sötétített üvegű benzintemetők bármikor, bárhol letolhatnak, átugrathatnak, mutogathatnak, és…szabálytalankodhatnak.
Van jó megoldás ilyen esetekre egyáltalán?
A rend őrei is feltették a kérdést, hogy el lehetett volna-e kerülni a balesetet? Hát, a válasz nyilván igen. Azzal, ha otthon maradunk…
További rövidebb-hosszabb lélekbonbonokért és érdekességekért látogass el ide: https://www.facebook.com/menthai.hu
(Képek: Pinterest, Weheartit)
További rövidebb-hosszabb lélekbonbonokért és érdekességekért látogass el ide: https://www.facebook.com/menthai.hu
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: