Ha valamilyen oknál fogva segítségre szorulok az oktatásban, Édesanyám szokott lenni a dublőröm.
Minden csoportom hallgatói, akiknek szerencséje volt hozzá, megállapították, hogy amit tanítottam az Erikson-féle fejlődési modell időskori szakaszánál, azt ő példázza a legjobban. Egész pontosan azt, hogyan lehet teljes értékű, aktív, kiteljesedett életet élni nyugdíjas korban. Nem ér véget az élet, sőt! A megváltozott élethelyzet sok újdonságot tartogat, persze csak ha nyitott rá az ember. Rég elfeledett hobbik újraéledése, régi álmok megvalósítása, új célok kitűzése…mind-mind jöhet! A bakancslista még meg nem valósított pontjai kipipálódhatnak.
Olyannyira jól űzi Anyukám ezt, hogy például egyszer megjegyezte, hogy csak azt sajnálja, hogy nem tanult meg korábban spanyolul és tangóharmonikán játszani. Na, erre felbuzdulva kapott spanyol nyelvkönyvet és egy tangóharmonikát. Utóbbin lelkesen gyakorolva később Édesapám egy kerek évfordulós szülinapi meglepetés buliján elő is adott egy számot 🙂 . Sokat azóta nem játszik, de időnként leporolja és az unokáknak tart mini-koncertet 😉 .
Pár évre rá, felbuzdulva aktivitásán (ami világ életében jellemző volt rá), születésnapjára megleptük egy szappankészítő tanfolyammal. Nagyon-nagyon tetszett neki, új élményekkel és tudással gazdagodva és felvértezve elkezdte gyártani a csodákat.
A családon tesztelte az elkészült termékeket, melyeknek minden alkotóeleme gondosan összeválogatott, ráadásul többnyire kecsketej alapú, „bio-cucc”. És láss csodát, az ekcémával küszködő húgom és kisfia bőre látványosan javulni kezdett, a korábban mindenre viszketéssel reagáló érzékeny bőrűek nem panaszkodtak, a száraz bőrű-fájó kezek megpuhultak.
Szépen lassan az egész család sorban állt a szappanokért. Időről időre újabb verziók születtek, a természet kincseit felhasználva.
A fotókon az épp elérhető készlet tagjai láthatók, azon a tálon, amelyet Anyukám kerámia-szakkörön készített, ahova az unokáival jár… 😉
(És szokott még lenni citromos, kávés, kamillás is … 🙂 )
Aztán ahogy jöttek látogatók és kezet mostak, kivétel nélkül mindenki rákérdezett, mivel mosták meg, honnan származik. Persze mindenki vitt haza magával egyet-kettőt… 🙂
Vagy csak szóba került valamilyen bőrprobléma, szenvedés a különböző tusfürdőkkel, máris kaptak alternatívát Édesanyámtól, próbálják ki a szappanját. És természetesen nem megvásárolva, hanem szeretetből és segítő szándékból kínálva.
Egy szó mint száz, immáron több, mint két éve rendületlenül, lelkesen, szeretettel készíti Anyukám az ő csodás szappanjait, mindannyiunk legnagyobb örömére 🙂 . Aki egyszer kapott már belőle, az bizonyosan rászokott! A spájzban szépen dobozban sorakoznak a kincsek, nehogy bármikor is kifogyjon valaki a készletből…
Azt kívánom, hogy mindenki legalább ilyen aktívan, mosolygósan, örömtelien élje meg a nyugdíjas éveit, ahogy drága Édesanyám teszi nap, mint nap 🙂 !
(képek: saját, 70-Pinterest)
További rövidebb-hosszabb lélekbonbonokért és érdekességekért látogass el ide: https://www.facebook.com/menthai.hu
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: