Újévi fogadalmak? Hát…nem nagyon szoktam. Miért? Mert ilyenkor sokszor a kezdeti lelkesedés nagyobb, aztán jól elmúlik a mindennapokkal. Szóval idén szilveszterkor sem tettem semmilyen fogadalmat, csak az év végi számadásnál, hálaadásnál fogalmaztam meg pár olyan dolgot, amin változtatni szeretnék.
Az egyik a teljes életmódváltás. Jól érzem magam a bőrömben többnyire, odafigyelek a lelkemre és a testemre, igyekszem harmóniában tartani őket. DE: régi vágyam, hogy (számomra) tökéletes formába hozzam magam.
Világ életben mozogtam valamit, sportoltam ezt-azt, heti többszöri rendszerességgel. Aztán 5 éve jött a gerincsérv-műtét, ami után legjobb barátom közel 3 évig a gyógytorna volt. Közben bekerültem egy szuper zumbás csapatba, akikkel hetente legalább egyszer együtt táncolunk. Elég jó kis kardiós-mozgós óra, de csak ez kevés. Mellette, amikor sikerült, eljártam úszni vagy jógázni, télen pedig minimum hetente egyszer korcsolyázok egy órát.
Viszont enni szeretek. Nem fosztom meg magam semmitől és akkor eszem, amikor éhes vagyok. Képtelen vagyok korgó gyomorral lefeküdni…Persze, amikor érzem, hogy sok volt valamiből, akkor visszaveszek, diéta van. De szerintem a szervezet jelez, hogy éppen mit kíván. Sosem voltam édességfüggő, de néha túltolom a szénhidrátot ezzel-azzal…kis péksütike, marcipánocska, stb.
Vizet mindig is sokat ittam, legalább 2-3 litert naponta. Cukros üdítőket ritkán fogyasztok, sőt alapvetően nem cukorral édesítek, hanem inkább mézzel.
Na, ennyit az előzményekről…
Nincs bajom a súlyommal, félreértés ne essék, inkább az összkép nem jön be annyira. Mindig éreztem, hogy olyan jó lenne amolyan csúcs-bomba formába jönni. Egyszer az életben úgy istenigazából. De a konditermek világa nem igazán vonzott…már csak azért sem, mert nagyjából fogalmam sincs, miből mennyit, mit mi után, és mit hogyan lehet rendesen csinálni a különböző gépeken.
Az ominózus edzőterem egy része
Aztán jött a kérdés, hogy oké-oké, de mégis kivel? Személyi edző minden fán terem több is, de én fodrász-fogorvos és nőgyógyász terén is megválogatom, kihez, mert ugye ezek bizalmi állások, nem hogy a személyi edző…
Katus Attilával együtt önkénteskedünk az Ökumenikus Segélyszervezetnél. Elég gyakran találkozunk ilyen apropóból és sokszor beszélgetünk. Szóba került valamikor ősszel az is, hogy jó lenne formába jönnöm. Felajánlotta, hogy ír nekem egy edzéstervet, csak menjek el hozzá valamikor. Jóóó, majd…
De csak nem hagyott nyugodni a gondolat. Akkor lett szent az elhatározásom, amikor fotókat válogatva, láttam magam pár előnytelen beállításban (enyhén fogalmazva 🙂 ).
Top formába hozom magam az utolsó 30-as évemben (igen, ez a helyzet…)! Ez a cél!
A kezdetek…
És akkor szóltam Attilának, hogy akkor MOST van itt az idő, hogy mennék, csapjunk bele…Meg is beszéltük az első időpontot.
Izgultam, mint egy kis gyerek, mikor először az iskolába megy 🙂 . De felesleges volt. Attila a legnagyobb szakértelemmel foglalkozott velem végig. Mivel maximálisan megbízom benne, ezért mertem-merek vele teljesen őszinte lenni. Ilyen vagyok, így nézek ki, ilyen hiányosságaim vannak, ilyen állapotban vagyok, ennyit bírok…Most! Mert ez változni fog, ezért vagyok itt 😉 !
Először is ki kellett töltenem egy anamnézis-lapot, ami pár általános (de fontos) kérdést tartalmazott: paraméterek (életkor, magasság, súly –ez utóbbit nem tudom), betegségek, sport-előzmény, célok, ilyesmi. Ezzel és még némi beszélgetéssel megtörtént az állapotfelmérés, aztán belecsaptunk az első edzésbe. Ma még egy lánnyal edzettünk egy időben, Zsuzsival, akivel össze is barátkoztunk 🙂 .
Attila itt épp türelmesen magyaráz Zsuzsinak,én addig pihenek
Bemelegítés, aztán ismerkedés a különböző gyakorlatokkal, gépekkel. Mivel én a „soha nem adom fel” kategóriába tartozom, ezért minden gyakorlatot becsületesen megcsináltam.
A reggelimet nem vittem túlzásba: kávé után frissen facsart narancs-grapefruitlé és zabkása aszalt vörösáfonyával, mazsolával, pici mézzel. Azt hiszem kevésnek bizonyult, mert az edzés során Attila többször is észlelte, hogy elsápadtam (figyelmes volt) és pihentetett.
A reggelim
Bemelegítés után következett a minden testtájra kiterjedő gyakorlatok sorozata. Különböző eszközzel és gépekkel szép sorjában, majd a végén 20 perc kardió a futópadon, először sétával majd kocogással. Azért ennek a végére rendesen leizzadtam…
Ezután végezetül jött a nyújtás. Összesen 1,5 óra volt az edzés, aminek én már a végén éreztem, hogy na ez kellett nekem!
Zsuzsi pihent és fotózott, én meg itt épp egy gyakorlat végén fog-összeszorítva,már készülök letenni a rudat 🙂
Attila végtelenül türelmes edző volt végig, meg is dicsért, én pedig büszke vagyok magamra, hogy átléptem egy korlátot ismét 🙂 .
És persze edzés után ebédre mi mást is ehettem volna, mint salátát…Mert hogy az edzés mellé az életmódváltásba a táplálkozás is bele tartozik, de erről majd jövő héten számolok be. Ahogy az egyéb dolgokról, kezdeti méricskélésről is. Mert itt kéremszépen konkrét számokról fogunk beszélni 🙂 !
Gondolom holnap lesz izomlázam rendesen, de nem bánom! Oktatás után vendégségbe megyek a barátaimhoz, akikkel korcsolyázunk is egyet, szóval rögtön kutyaharapás szőrével 😀 !
Hétről hétre tájékoztatni foglak edzéseimről, állapotomról, életmódváltásomról. Ha érdekelnek a történések, ajánlom, iratkozz fel a blogkövetésre, hogy elsőként értesülj az új posztokról!
Ki tudja, hátha Te is kedvet kapsz 🙂 !
(fotók:saját,borítókép:Pinterest)
További rövidebb-hosszabb lélekbonbonokért és érdekességekért látogass el ide: https://www.facebook.com/menthai.hu
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: