Crepe, nalesniki, Eierkuchen, kuih dadar, Pfannkuchen, blini, dahl, ataif, pikelet, pancake, Palatschinken. Mindegyik ugyanazt jelenti: PALACSINTA !
Ez a mennyei finomság nem egy újkeletű étel. Picit utána olvastam és megtudtam, hogy már a Római Birodalomban is készítették és a légiósok egyik fő eledele volt, de persze akkoriban még csak sós, húsos verzióban. Ők terjesztették el Európa-szerte és az első írásos recept is megszületett róla már a 15. század első felében.
Azóta a világon minden földrészen fogyasztják, helyi sajátosságok szerint. De én olyat még nem hallottam, hogy valaki ne szerette volna…
Nekem kislány korom óta az egyik kedvenc ételem. Családunkban az a szokás, hogy mindenki a favorit ételeit kérheti születés- és névnapján. Az én kívánságom már óvodás korom óta a zöldborsóleves (szigorúan csak borsóval, petrezselyemmel és grízgaluskával- zöldségek nélkül, mivel az már zöldségleves lenne…), palacsinta, dobostorta.
A palacsintából pedig mindegyik jöhetett, de a kedvenceim a cimetes (drága Irma nagyanyám nevezte így a fahéjasat), a lekváros (csak a házi, főleg a sárgabarack), a túrós (manapság már laktózmentesen) egyértelműen mazsolával voltak.
Az iránta érzett szerelmem azóta is töretlen. Olyannyira, hogy repestem az örömtől és egyben kétségbe is estem, amikor a munkahelyem közvetlen szomszédságában tavasszal egy palacsintázó nyílt. A régi Bartók mozi mellett a Bartók Béla úton, a Móricz Zsigmond körtér közvetlen szomszédságában, RegDE néven.
És hogy miért ez a neve? Mert a palacsinta Reggel-Délben-Este jóóóó 🙂 !
Nehéz szavakkal leírni a helyet, de azért kísérletet teszek rá.
Az első benyomás ugyebár mindenhol döntő jelentőségű. Vagy bejön és beleszeretsz végérvényesen vagy nem gyakorol Rád hatást és hanyagolod a jövőben.
Szóval az első randim a RegDE palacsintázóban az eperálommal volt. Elvitelre kértem, hogy nyugodtan ki tudjam élvezni-elemezni ezt a remekművet:
És hát hmmmm…annyira bejött, hogy legszívesebben leszaladtam volna még egyért 🙂 . De nem tettem, mert ugye vigyázzunk a vonalainkra…
De pár nap múlva újabb kísértésbe estem és beadtam a derekam egy almás-karamellás próbára. A fahéjas porcukor és a tejszínhab a tetején már „csak” a megkoronázása volt ennek a finomságnak.
Aztán kipróbáltam már azóta a sósak közül is párat, hiszen a palacsinta nem csak édesben jó, hanem mindenhogy 🙂 ! Isteni a spenótos, többféle sajttal (én trappistával és füstölttel kértem), de nem kevésbé ízletes és laktató a csirkés-zöldséges. Ami az én egyéni elképzelésemnek és Móni szakértelmének köszönhetően készült el:
Abszolút megfelelt egy ebéd fő fogásának, amit még az újdonsült kis kedvencemmel koronáztam meg. Méltán mondhatom, hogy ebben benne van mind a két, már említett kedvencem, a dobostorta palacsintával: Dobos Roppanós 🙂 . Ha ettetek már finomat, akkor azt értelmezzétek újra, mert ez lesz a Ti új kedvencetek is! Az az égetett cukor rajta, jajj Istenem…
Na de azért el tud ám csábítani egy karamellás-körtés, zserbós, gesztenyés (meggyel és csokiöntettel 😉 ), lúdláb, somlói , bármilyen gyümölcsös is.
Mindig újat talál ki Jolcsi a főnökasszony és a két szuperszónikus palacsintakirálylány, Móni és Jucus. Az örök klasszikusoktól elkezdve a legmerészebb kompozíciókon át mindent megtalálsz náluk. És ahogy írtam, egyéni elképzeléseket is kiviteleznek szívesen. Ja, és goffrit is csinálnak, ha éppen azt szeretnél, bár én maradok a palacsintánál.
De az sem lehet visszatartó erő, ha valamilyen érzékenységben szenvedsz, rajtuk nem fogsz ki! Glutén-, cukor-, laktóz- és tojásmentes verziót is kérhetsz. És természetesen minden egyes darab frissen sütve!
Sajnos én mindennap legalább kétszer elsétálok az üzlet előtt…Moncsi sokszor hevesen integet és kiabál: gyere be!!! Bemegyek és már mondja is, hogy „hú, ezt kóstold meg!” . Nagyon-nagy a kísértés, nekem elhihetitek és rendesen rá lehet szokni, de legalább olyan nagy hibát követ el az, aki ne próbálja ki a helyet.
Mert akinek eddig ajánlottam, az nem csalódott, sőt! Hozzám jövet-menet útba ejtik, ebéd vagy nassolás gyanánt, haza is visznek belőle és mindig megjegyzik: veszélyes helyen dolgozol, ugye tudod 🙂 ?! Tudom…
(fotók: saját és a RegDE Palacsintázó képei)
További rövidebb-hosszabb lélekbonbonokért és érdekességekért látogass el ide: https://www.facebook.com/menthai.hu
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: