Könyvet olvasni? Kinek van ideje arra manapság? Hát én azért néha szakítok…legalább akkor, amikor szabira megyek.
Már gyerekkoromban megszerettették velem a szüleim az olvasást. Rengeteg könyvünk volt, szinte egy egész szobát elfoglaltak. Falták a könyveket a nagyszüleim is, anyai nagymamámnak például nem tudtunk olyan vastag könyvet venni, amit ne olvasott volna ki 2 nap alatt. És úgy, hogy emlékezett is a tartalmára!
Ezt a képességét örökölte Édesanyám is, aki a helyi könyvtár legtöbbet kölcsönzője címet kapta nemrég 🙂 ! Gyakorlatilag ő a könyvtár előolvasója, aki elmondja véleményét az új könyvekről, így tudják ajánlani a többi olvasónak.
Én azonban mostanság leginkább szakmai könyveket olvasgatok vagy cikkeket színvonalasabb magazinokban, internetes oldalakon. De mindig az a vágyam, hogy jó könyveket, szépirodalmat vagy akár valami limonádét olvashassak. Persze, ha lenne rá időm és tudnám, hogy nem alszom bele az első pár sornál.
Viszont amikor nyaralni megyek, mindig viszek magammal pár, főleg Édesanyám által ajánlott könyvet. A céges telefonomat és a laptopomat idén is itthon hagytam, ezzel bebiztosítva a lehetőséget az olvasásra. És a pakkomba bekerült két jó könyv is. Az egyiket már rég kipécéztem magamnak, a másikat pedig Mama javasolta.
A könyvtárakat pedig én is nagyon szeretem. Már csak azért is, mert nem kell megvásárolni az összes könyvet, ami tetszik (azt hiszem a gatyám rámenne erre a projektre), illetve mert van egy különleges hangulata a könyvtári böngészésnek. És nem beszélve a könyvek illatáról…mindig Carrie Bradshaw jut róla eszembe a Szex és New Yorkból, amikor Mr. Big megkérdezi, miért ilyen ódivatú, hogy a könyvtárból kölcsönöz…
Olyan nagy szerencsém van a szeretteimmel, hogy sikerült is mindkettőt kiolvasnom! Mondjuk nem Háború és béke-méretűek voltak, hanem picit vékonyabbak, de a lényeg, hogy a végükre értem még a nyaralás vége előtt. Abszolút adott volt minden a kikapcsolódáshoz: jó társaság, vízpart, nyugalom, nyugágy, napsütés, nem annyira fittness-koszt (lángos-hekk-fagyi-fröccs diétán voltam 🙂 ) és persze az olvasnivalóim.
Jó szívvel ajánlom mindkettőt, illetve még párat, amikhez a közelmúltban volt szerencsém.
-
Péterfy-Novák Éva : Egyasszony
Nem a legkönnyedebb olvasmány, viszont annál elgondolkodtatóbb. És főleg, mivel igaz történetet ír le a szerző, még hitelesebb. Olvasni lehet benne szerelemről, hazugságról, kitartásról, bántalmazásról, érzelmekről a legmélyebbtől a legmagasabbig. Döbbenten tettem le a végén és sok mindenen elgondolkoztam ismét az élettel kapcsolatban…
Érdekessége a műnek, hogy a szerző először egy blogon kezdte el megosztani a történetét >>> https://egyasszony.wordpress.com/ , aztán született meg belőle a könyv, amit később színpadra is vittek és a mai napig látható: http://juranyihaz.hu/egyasszony/
-
Eduardo Sacheri: Ilyen a boldogság
Ettől a könyvtől nem csak hogy meghatódtam, hanem sokszor hangosan nevettem. Pedig megint nem könnyű sztorit választottam.
Annyit elárulok, hogy érzelmekben itt sincs hiány, apa és kamasz lánya egymásra találásának történetét olvashatod.
Annak ellenére, hogy ez sem szakmai olvasmány volt, mégis sok dologban tudtam rá magamban reflektálni hivatásomból adódóan és tovább is tudtam gondolni a történet kimenetelét. Sőt el tudtam képzelni azokat a részleteket is, amelyeket nem bontott ki a szerző bővebben.
-
Pásztor Gyula: Hajóhanem
Na ettől a könyvtől kis híján bepisiltem a nevetéstől. Egy srác meséli el azokat a kalandjait, melyeket luxushajó járatokon töltött évei alatt élt át.
Fergeteges humorral, olykor szabadszájúan, de őszintén beszél mindenről, kertelés nélkül.
Nehéz megállni, hogy ne hangosan nyerítsél olvasás közben, szóval ha nem szeretnél a strandon feltűnést kelteni, vagy visszafogni a hangos röhögést, akkor ne ezt vidd magaddal!
-
Richard Hooker: MASH –Regény három katonaorvosról
Nem csak azért érdekelt a könyv, mert apukám katonaorvos, hanem mert anyukám úgy mesélt róla, hogy azonnal kedvem támadt olyan jókat nevetni, mint neki. Már a mesélés közben is annyira nevetett, hogy többször meg kellett állnia.
És amikor elkezdtem olvasni, nem csalódtam. Ahogy anyukámban sem soha. Ez a könyv is visítva röhögős.
A koreai háborúban szolgálatot teljesítő Sólyomszem Pierce, Égő Ajak Houlihan, Radar O’Reilly és a frontkórház többi illusztris tagja a szereplők, akik szinte mind fiatalok, de teszik, amit kell. Nem felemelő a helyzet és a körülmények, de máshogy nem lehet túlélni, csak ahogyan ők igyekeznek…
A könyvből film is készült Donald Sutherland főszereplésével, mely nem meglepően Oscar-díjat is nyert.
-
Paula Hawkins: A lány a vonaton
Ezt a könyvet mindenképp a film megnézése előtt akartam elolvasni, mert általában a könyvek jobbak, mint a filmek. Már csak a saját fantáziánk miatt is…És igazam is lett, sokkal jobb a könyv. Szerintem.
Bár –és ezzel lehet, hogy nem leszek annyira népszerű- sokkal nagyobb volt a mű körüli csinadratta, mint amennyire lebilincselő, letehetetlen olvasmánynak harangozták be. Jó volt, érdekes, tényleg. És ajánlom is.
Jó olvasgatást kívánok!
További rövidebb-hosszabb lélekbonbonokért és érdekességekért látogass el ide: https://www.facebook.com/menthai.hu
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: