Bár még nem értünk a legvégére, de azért már úgy érzem, megtarthatom az éves értékelést.
Sok cikket, bejegyzést olvastam arról, milyen rossz volt a 2016-os év. Meglepődtem, mert nekem nem volt az. Az évet ezzel a bejegyzéssel kezdtem: https://menthai.cafeblog.hu/2016/01/02/boldogsag-szinekben/
Elég jó prognózist vázoltam fel benne, hiszen a numerológia , az asztrológia és a megérzéseim is mind-mind jót sugalltak. A kulcsszavak az elengedés és a lezárás voltak. Emellett meneteltek az elköteleződés és újrakezdés fogalmai is. Kíváncsian vártam, mit fog hozni ezek után az új esztendő…de elkezdtem használni a #2016jóév hashtag-et is 🙂 .
De nézzük tételesen életem egyes területei hogyan alakultak:
Munka:
Mindig jutott belőle. Az oktatás területéről némi statisztika:
110 záródolgozati bírálat, és még kb. 50-nel több konzultáció folyamatban, 143 sikeresen levizsgáztatott hallgató és kb. 280 főnyi hallgatóság két képzés sok csoportjában.
6 modulnyi tananyag szerkesztése durván 1000 oldal terjedelemben.
Egy nyelvtanároknak szóló konferencián való előadás.
Kb. 350 órányi segítő beszélgetés, legalább 120 óra masszázs (thai-, lávaköves-, wellness és kismama). Több sikeres „terápia” és saját lábra állás, a többi még folyamatban 🙂 .
Új képesítés megszerzése: kismama-masszázs.
Ovisoknak hittan foglalkozás tartása heti egy alkalommal, de ez újabb cikket érdemel.
Életem egy újabb fő állomásaként a másfél éve tervezett Minőségem Műhelye nőiesség projekt megvalósítása, sikeres beindítása.
Valahol a munka és a szórakozás közt található a blogolás. Idén ~50 cikk megjelenése saját blogon és más platformon. Többször a nap blogja elismerés, valamint kiemelt cikk kategóriába kerülés, olykor megosztó, felháborító, szívszorító vagy épp mosolyt keltő témák. Egy koraszülöttekért-kampányban való részvétel írásommal.
Szabadidő:
A világ legjobb barátnőivel sok közös program: együtt sportolás, zumbázás, korcsolyázás, táncos és evős-ivós bulik, színház- és mozilátogatás, stb. (tuti, hogy még egy csomó dolgot kihagytam…) És ki ne felejtsem az év esküvőjét, amiről itt számoltam be: https://menthai.cafeblog.hu/2016/09/28/az-ev-eskuvojen-jartam-az-1920-as-evek-gatsby-stilusaban/
- A gyönyörű menyasszony és barátnői
Legjobb baráttal kb. 10 koncert, nyaralás Erdélyben életemben először, az összes párkapcsolati nyűg át- és megbeszélése sok órán át, néha könnyek közt, némi rozéfröccs és pálinka kíséretében.
Jó pár önkéntes munkaóra az Ökumenikus Segélyszervezetnél. Bár soha nem jön össze annyi, mint amennyit szeretnék, mégis másodszor megkaptam az év önkéntese elismerést.
Otthon:
Mivel igen keveset töltök itthon, így sok alkalmam idén sem volt rendetlenséget csinálni. Vendégeket továbbra sem hívok, csak a hozzám tényleg közel állók tudják egyáltalán, hol lakom…
Kábeltévé előfizetésem továbbra sincs, de még egy év eltelt, amikor nem hiányzott.
A konyhában töltött órák száma kb. 180, ez napi lebontásban fél óra (ha itthon lettem volna minden nap), de ebben benne van a kávéfőzés is. Nem szégyellem, idén inkább elmentem ebédelni valahova, ezzel sok időt és pénzt is megspóroltam. Igen, spóroltam, mert ha jobban belegondolunk, amennyi alapanyagot kellett volna venni, annál olcsóbb készen megkapni egy kifőzdében.
De pár kedvencet ebben az évben is megsütöttem 🙂
- Levendulás süti
- Quiche sósan
Sport:
Zumba átlagban heti 1, időnként némi jóga, télen pedig korcsolyázás heti (eddig) egyszer.
Párkapcsolat:
Év elején belefutás egy szélhámosba, ami igen megviselt, de a padlófogás után felállás, koronaigazítás, továbbmenés.
Tavasszal régi ismeretség újra képbe került, de ahogy korábban, most újra bebizonyosodott, hogy nem ő az. De végre őszintén előállt a farbával a férfi, olvasd el: https://menthai.cafeblog.hu/2016/03/29/ezt-mondana-tobb-ferfi-ha-igazan-oszinte-akarna-lenni/
Pár vicces, érdekes, néha siralmas randi az internet és a tinder világából. Aztán szent elhatározás, hogy soha többé nem regisztrálok ilyesmikre…
Ősszel ígéretesnek látszó kapcsolat, olyan megállapodás-gyanús…azonban rövid ismerkedés után kiderült, a kezdeti lelkesedés csak a becserkészés miatt volt. Nyilvánvalóan annyira különbözik egy extrovertált és egy introvertált ember, hogy csoda kellene ahhoz, hogy boldog kapcsolatban élhessenek. Pozitívum: tudtam nemet mondani!
Egészség:
Tavaly december végén megszabadulás a 6 hetes bokarögzítéstől, így az évet már szabadlábon kezdhettem 🙂 .
Év elején egy újabb fizioterápiás kezeléssorozat, szinten tartva mozgásszervi dolgaimat. Mert ugye már 5 év eltelt az ominózus gerincsérv műtét óta…
A heti (néha csak kétheti) masszázs által karbantartott váz és izomzat 🙂 . Ha hosszabb ideig kimarad, azonnal jelez a szervezetem. Életem első talpmasszázsának átélése, ami egy csodás élmény és a talpam azt mutatta, minden oké odabent mindenhol 😉 .
Teljes vérkép tavasszal, minden rendben. Női szűrővizsgálat szintén rendben. Fogászati vizit szintén pipa.
Július elsején dohányzásról való leszokás 8 éves évfordulójának ünneplése.
Család:
Unokahugival-öcsivel sok közös program, főleg a szünetekben: színház, mozi, arborétum, fagyizás, csónakázás, kirándulás, játék, sok nevetés.
Tesókkal kb. 10 év után egy spontán délutáni teázás egy hete. Ez azért nagy szó, mert négyen, család és gyerekek nélkül, „csak úgy” nehéz megszervezni. Idén sikerült…
Szülőkkel kísérlet a lehető legtöbb közös időtöltésre, látogatásra. Ez hellyel-közzel sikerült csak.
Évi 3-4 közös nagycsaládi buli, tesók, férjek-feleségek-gyerekek-kutya, átlag létszám 12.
Szabadságon töltött idő (amikor tényleg nem dolgoztam és a laptopot sem nyitottam ki) összesen kábé 10 nap, ebben benne van a most karácsony is 🙂 .
És most így év végére elkezdtem magam megjutalmazni: ha már pasinak idén sem kell ajándékot venni, a családban pedig csak a gyerekeknek ajándékozunk, akkor magamnak vettem végre egy korcsolyát, hogy ne kelljen horror áron bérelni hétről hétre. Megjutalmaztam magam egy kényeztető kozmetikai kezeléssel is, amire eddig leginkább idő hiányában nem jutottam el.
A decemberre pedig egy fotózás tette fel a koronát. Eszter, akit már régóta ismerek és szeretek (www.babafotozas.com oldalon ízelítőt kaphatsz munkásságából) , készített rólam egy olyan fotósorozatot, amire mindig is vágytam. Amit szerettem volna magamból megmutatni egy objektív által. Egy ilyenre minden nőnek szüksége van, ezen dolgozunk amúgy a Minőségem Műhelyében is. Hogy mindenki ki tudja magából hozni azt a nőiességet, ami valójában benne van. Természetes nőiesség, ami nem átváltoztatás valaki mássá, nem álarc, hanem ő saját maga.
Mert ezeken a fotókon én vagyok, a saját kedvenc ruháimban (pár kiegészítő a fotóstól), én készítettem a sminkemet és a frizurámat is. (Oké, persze ehhez kell egy jó fodrász és egy sminkes, aki megtanított némi praktikára…)
Összegezve számomra ez csodás év volt. Sok bakancslistás pontot pipálhattam ki. Ugyan a kapcsolati státuszom továbbra is egyedülálló (különlegesnek is mondhatnám 🙂 ), mégis van hol laknom, minden nap van mit ennem, van munkám dögivel, van szuper családom és barátaim. Mozgalmas, boldog év volt. Volt benne sok nevetés, de sok könnycsepp is. Mert az elkerülhetetlen. De hálás vagyok minden tapasztalásért, mert hiszek benne, hogy ez előbbre visz a céljaim elérése felé.
Mit szeretnék a 2017-es évben?
Több időt tölteni sporttal, magammal, jobb és hatékonyabb időbeosztást megvalósítani (ezzel nem kevés ideje küzdök). Több időt tölteni a konyhában, kedveskedni a legfontosabbaknak. Bejárni Magyarország még sok felfedezetlen helyét, ergo gyakrabban szabadságolni magamat (telefont és laptopot offolva)…És nevetni-nevetni-nevetni sokat 🙂 .
Természetesen sok még megvalósításra váró tervem van, de ha már az előrejelzés a jövő évre a párkapcsolat évét jósolja, akkor oké, benne vagyok…Jöjjön, aminek-akinek jönnie kell 🙂 .
Viszont addig is hálás vagyok, hogy az idei karácsonyt a szüleimmel tölthetem. Nem vásárolunk ajándékokat és dőlünk be hulla fáradtan és idegbetegen a karácsonyfa alá. Csak együtt vagyunk, édesanyám bejglijét és töltött káposztáját majszolva, együtt imádkozva Szenteste azért, hogy mindenkinek boldog, szeretetteljes ünnepe legyen.
Áldott, békés, szeretetteljes és boldog ünnepeket kívánok mindenkinek!
(képek: saját, Pinterest)